Bár a beagle-nek más fajtáknál kevesebb öröklött betegsége lehet (ezért is alkalmazzák gyakran laboratóriumi kisérletekben), azért bizonyos egészségügyi problémákkal ennek a fajtának is szembe kell néznie. Beagle tulajdonosként ez a cikk egy kötelező olvasmány, még akkor is ha még csak keresed álmaid beagle-jét .
A beagle bőrporblémái
forrás: 1001doggy.com
A beagle bőre igen érzékeny. Emiatt sokféle bőrbetegséggel is meg kell küzdenie. A fajta sajnos hajlamos arra, hogy egész testfelületéről elveszítse a szőrt, ez az alopecia universalis nevű betegség. Gyakori még a bőrérzékenység, és az Ehlers-Danlos szindróma, amely a bőr megereszkedésével és sérülékenyebbé válásával jár.
A beagle szembetegségei
A beagle-nél előfordulhat szürkehályog, zöldhályog, könnycsatorna-elzáródás, látóideg hypoplasia (amikor az egyik szem túl kicsi a szemgödörbe), a mopszoknál említett progresszív retina atrophia (megállíthatatlan retinasorvadás), illetve entropium.
A beagle érrendszeri betegségei
forrás: AnimalWised
Felléphetnek keringési zavarok, beleértve a szívproblémákat, véralvadási problémákat, a vérszegénységet és a kitágult cardiomyopathiát (szívizmot). Mivel a beagle-nek meglehetősen nagy az étvágya, fontos, hogy ne hízzon el, különben nagyobb eséllyel alakulnak ki ilyen betegségek.
A beagel idegrendszeri problémái
Spina bifida: gerincoszlophasadás, a gerincoszlop veleszületett baja, amikor a gerincoszlop egyik részén a csigolyák két fele nem egyesül egymással, és egy szűkebb vagy tágabb rést hagy nyitva, melyen át a gerinccsatornába lehet jutni, illetve melyen át a gerincvelő a rendes csatornájából előeshet, és sérvet alkothat.
Ataxia: a hátsó lábak koordinációs problémája, az izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan mozgás.
A vesztibuláris rendszer zavarai: ide tartozik az ataxia, a bólogatás és a szemtekerezgés (nystagmus). Az ilyen betegségben szenvedő kutya általában sovány és mindig valamelyik oldalára esik. Súlyos esetben az állat folyamatosan az egyik oldalán fetreng. A bólogatás olyan abnormális fejtartást jelent, hogy úgy néz ki, mintha az egyik füle alacsonyabban lógna, mint a másik.
Szemtekerezgés (nystagmus): a szem ritmikus mozgása, amely során a szem előre-hátra vagy fel és le mozog. Az ilyen jellegű betegségeknél előfordulhat, hogy egyes esetekben hirtelen lépnek fel súlyos tünetek. Ez könnyen összetéveszthető valamilyen rohammal.
További idegrendszeri betegségek az epilepszia, a narkolepszia (kóros aluszékonyság) és az agydaganat. Az epilepszia genetikai eredetű betegség, mely leggyakrabban a beagle-nél, a pekingi palotapincsinél, a labradornál és a németjuhásznál jelentkezik, de gyakorlatilag bármelyik másik fajtánál is kialakulhat. A betegség ismétlődő görcs-rohamok formájában jelentkezik, kiválthatja félelem, stressz, kimerültség, időjárásváltozás, erőteljes hang- vagy fényhatás, de akár ezektől függetlenül, például alvás közben is rohamot kaphat a kutya. Tünetei közé tartozik az egyensúlyvesztés, oldalra dőlés, összerogyás, bizonytalan mozgás, támolygás és az ijedt, zavart tekintet. Ezek mellett súlyosabb esetben a végtagok futó mozgást végeznek, a test merev, a kutyát rángógörcsök kínozzák, a pupillák tágak, a fej és a nyak hátrafeszül, ezeket a tüneteket kísérheti habzó száj, sikító hang vagy nyöszörgés. Ilyenkor problémát jelenthet az is, hogy a kutya esetleg nem képes visszatartani a vizeletét vagy a székletét. Előfordulhat fogcsikorgatás, szájzár, nyáladzás, a felső ajkak felhúzása, nyelvöltögetés, nyeldeklés, csámcsogás, valamint megállíthatatlan járkálás.
Az epilepszia formái kutyáknál:
Elsődleges (idiopatikus) epilepszia: az agyban semmiféle morfológiai elváltozást (elhalást, gyulladásos gócot, daganatot) nem lehet kimutatni, az agy ismeretlen okokból generál kóros elektromos kisüléseket. A kutya tünetmentes a rohamok közötti időszakban.
Másodlagos (szerzett) epilepszia: az agyban kimutatható valamilyen morfológiai elváltozás, a rohamokat az váltja ki. Ebben az esetben a kutyusnál a rohamok közötti időszakokban is jelentkeznek különböző tünetek.
A rohamok gyakorisága kutyánként eltérő. Előfordulhat akár napi rendszerességgel is, de van olyan kutya, aki fél évig is tünetmentes. A roham gyorsan lezajlik: csupán pár percig tart. A betegség más formában is jelentkezhet, mint például az ún. gócos roham. Ide sorolható az „ízlelési roham”, amikor a kutya folyamatos nyalogat, ízlelget egy bizonyos tárgyat. A „szaglási roham” azzal jár, hogy a kutya hirtelen megáll, előrenyújtja a fejét, és néhány percig nagy erővel veszi a levegőt. Hallucináció is előfordulhat, például légykapkodás, a semmibe révedés. Ekkor a kutya tudat lehet tiszta, ha rászólnak, abbahagyja a cselekvést, de oda kell figyelni rá, mert könnyen elölről kezdheti. Ha nem kezeljük megfelelően ezt a problémát, a kutyus rohamokat kaphat, melyek agykárosodáshoz vezethetnek.
Az epilepszia sajnos nem gyógyítható, csupán tüneti kezelés lehetséges. Roham esetén mindig figyeljünk rá, hogy a kutya feje ne csapódjon a földhöz. Mivel könnyen elharaphatja a nyelvét, próbáljunk a fogai közé helyezni egy pár centis fadarabot, de fontos, hogy ne nyúljunk a szájába, mert öntudatlan állapotában kárt tehet bennünk. A rohamot követően a kutyának pihennie kell, ne zavarjuk! Jó, ha fenntartunk számára egy elsötétített helyet, ahova elvonulhat.
Ha a rohamok gyakran jelentkeznek, az állatorvos gyógyszeres kezelést javasol. Erre mindenképpen szükség van, ha a rohamok jelentkezése között egy hónap sem telik el, illetve ha lefolyásuk hosszú (vagyis ha egy-egy roham tíz percnél tovább tart). Megfelelő kezeléssel ugyanis meg lehet akadályozni az agy további károsodását.
Beagle fájdalom szindróma
forrás: 1001doggy.com
Erős csontfájdalommal járó, ritka betegség. Legfőbb tünete az, hogy a kutya minden előzmény nélkül egyszer csak nem akar mozogni, és még az olyan gyengéd mozdulatok hatására is felnyüszít, mint a simogatás. A betegség általában a nyaki csigolyákban jelentkezik, izomgörcsök lépnek fel, valamint magas lázzal, bénulással járó agyhártya- és ízületgyulladás alakul ki. A nagy fájdalom ugyan néhány nap alatt elmúlik, pár hónap elteltével újra jelentkeznek a panaszok. A betegség általában négy és tíz hónapos kor között alakul ki, de idősebb korban is előfordulhat. Előfordulhat más fajtáknál is (boxer, bernáthegyi), annak ellenére, hogy a beagle-nél diagnosztizálták, és erről a fajtáról kapta a nevét is.
Legfőbb tünetei: levertség, láz, étvágytalanság, lassú és nehézkes mozgás, fájdalom már puszta érintésre is, nyakmerevség, sántítás, remegés, állkapocsfájdalom, melynek következtében nehezen tudja kinyitni a száját.
A betegség sajnos örökletes, nem gyógyítható, csak tüneti kezelése lehetséges. Ez csak hosszantartó, szteroidos gyógyszeres kezeléssel történhet. Ennek hatására előfordulhat, hogy a kutya többet iszik, és kialakulhat vizelet-visszatartási probléma is.