A fajta eredete
A bichon havanese a bichonok családjába tartozik. A bichon szó alatt szakállas kutyát értenek, ennek alapja a francia barbichon szó, amely kis szakállat jelent.
A bichon havanese Kubából származik, egy régebbi fajta, a Blanquito de la Habana leszármazottja (ezt havannai selyemkutyának is nevezik, ma már kihalt fajta). A fajta őse a 18-19. századi kubai arisztokrata családok kedvelt kutyája volt, a 17. században került Kubába Európából, ahol hamar alkalmazkodott az új klímához és szokásokhoz. Az eltérő körülmények között történő tenyésztés eredményeként született meg a hófehér, selymes szőrű Blanquito de la Habana, amely lényegesen kisebb volt, mint európai ősei.
A 19. században a kubaiaknak nagyon megtetszettek a francia és német uszkárok, ezért keresztezték velük a Blanquitót, így született meg a ma ismert bichon havanese. A havanese kialakulásában a Blanquitónak sokkal dominánsabb szerepe volt, mint az uszkárnak. A bichon havanese tenyésztése a 20. században is folytatódott, és a jómódú kubai családok igen kedvelt kutyájává vált.
Az ’59-es kubai forradalmat követően ezen családok közül sokan emigráltak Amerikába. A legtöbben Floridában telepedtek le, és néhányan vitték magukkal kutyájukat is. Egy amerikai tenyésztő, Mrs. Goodale gondoskodott róla, hogy a fajta ne tűnjön el teljesen. Hirdetést adott fel egy floridai lapban, amelyben olyan emigráns családokat keresett, akik törzskönyvvel együtt hozták magukkal a kutyáikat Kubából. A jelentkezők közül az asszony kiválasztott hat pedigrés bichon havanesét: egy szukát négy kölyökkel és egy kant. Később kiválasztott még öt megfelelő kant Costa Ricából. Mrs. Goodale tapasztalt tenyésztő lévén elkezdett foglalkozni a tizenegy kutyával, és a hetvenes évek közepére már jó eredményeket ért el. Az UKC (United Kennel Club) azonban csak 1991-ben, az AKC (American Kennel Club) pedig 1996-ban ismerte el a fajtát.
Magyarországra 1988-ban hozták be az első két havanese kutyát, Danit és Dorkát Moszkvából. A fajta gyorsan elterjedt, és ma már a legnépszerűbbek közé tartozik nálunk is.
A bichon havanese természete
A bichon havanese alapvetően társasági kutya, kedves és készséges. Ezek a kutyák nagyon ragaszkodnak gazdájukhoz, az egész családhoz, és nagyszerűen kijönnek a gyerekekkel. Akár macskákkal vagy más háziállatokkal is együtt tarthatjuk őket. A bichon havanese ügyes, játékos, intelligens kutya, könnyen tanul, nem jelent problémát engedelmességre nevelni. Kíváncsi, szereti mindig felfedezni, hogy mi folyik körülötte. Nagyon érzékeny arra, hogy hogyan szól hozzá a gazdája, és ha úgy érzi, hogy a gazdi nem elég határozott, nem fog hallgatni rá, ugyanakkor a túl erélyes fellépéssel sem érünk el eredményt ennél a fajtánál. Az a legjobb, ha higgadtan, de határozottan beszélünk a kutyával.
A bichon havanese sokáig cirkuszi mutatványosok kutyája volt, mivel könnyen megtanul bármilyen trükköt, és élvezi, ha ezzel mulattatja az embereket. Előfordulhat, hogy sokat ugat, de erről le lehet szoktatni, mivel alapvetően nem ilyen a természete. A túlzott ugatásról még fiatal korában le kell szoktatni, mert ha időben megtanítjuk neki, hogy nem szabad ezt tennie, akkor nem válik szokásává.
A havanese kiváló jelzőkutya, figyelmezteti gazdáját, ha idegen közeledik, ugyanakkor ha látja, hogy barátságosan üdvözöljük a vendéget, a kutyus is elfogadja jelenlétét. Ha nem történik meg a korai szocializáció, a bichon havanese esetleg túl szégyenlős, félénk lehet. De csak akkor válik félénkké vagy agresszívvé, ha gazdája nem viselkedik falkavezérként (vagyis a kutya nem tanulja meg, hol a helye, bizonytalanná válik), vagy ha nem kutyaként, hanem szinte emberként kezeli a kutyát. A bichon havanese kis mérete ellenére nem félénk természetű.
A bichon havanese tökéletes társasházban élők számára. Ezek a kutyusok lakáson belül is igen élénkek, aktívak, alapvetően jól megvannak kert nélkül, de a kiadós séták nagyon fontosak számukra. Biztosítsunk számukra minél több mozgást, játékot!
A bichon havanese felépítése
Lábai erősek, farka hosszú, mozgása könnyed. Bundája hosszú, selymes, lehet enyhén hullámos vagy göndör. A bichon havanese bundája kétrétegű, a fedőszőr és az alsó réteg egyaránt puha. A fedőszőr hossza elérheti a 15-20 cm-t is, és gyöngyház színben fénylik. Többféle színváltozat ismert: fehér, krémszínű, arany, ezüst, kék és fekete. Előfordulnak bi- és trikolor kutyusok is. Néhány bichon havanese rövid szőrrel születik, mert a rövid szőrért felelős gént hordozza magában, ez elfogadott a fajtánál.
A szemek széle, az orr és a száj minden színváltozatnál fekete, kivéve a csokoládészínű havanesét. Ez utóbbi bundájának tartalmaznia kell legalább egy 2,5 cm széles csokoládészínű foltot, szemük pedig zöld vagy borostyán színű. Néhány európai országban a csokoládészínű és a fekete színváltozat sokáig nem volt elfogadott, ez nemrég változott meg.
A bichon havanese mozgása egyéni: járása élénk, ruganyos, ily módon is kihangsúlyozva a kutya vidám, boldog természetét. A farok a hátsó felé emelkedik járás közben. A testfelépítés maszív, szilárd. A bichon havanese markáns kiskutya benyomását kelti, mokány, kis termete ellenére nem törékeny de nem is túlságosan izmos. Átlagos magassága 20-28 cm, súlya 3-6 kg. Várhatóan 14-15 évig él.
A bichon havanese betegségei
Alapvetően egészséges, hosszú életű fajta, de előfordulhat nála csípő diszplázia, instabil térdkalács, különböző szemproblémák (progresszív retina atrófia, erős könnyezés, fiatalkori hályog), süketség vagy bőrszárazság.
Források: WagWalking, DogBreedsList