Problémás? Nem probléma!
… avagy hogy lesz egy kezelhetetlen, problémás kutyából segítő kutya hátrányos helyzetű gyerekeknek. Igaz történet.
Először is azzal egy mondással kezdeném:
“Ami egyeseknek szemét, az másnak lehet egy kincs.”
Nálam sincs másképp! Szerencsére sokszor látom másképpen a világot, főleg, ha az állatokról van szó.
Így került hozzám egy igazán nagyszerű, mások által meg nem értett kutya. Fortis egy drótszőrű foxterrier keverék, jelenleg 4 éves. Az első 3 hónapjáról semmi sem tudunk. Egy erdőben találták november végén, a nagy hidegekben, Ózd mellett valahol. Onnan bekerült a helyi gyepmesteri telepre…
A problémás kutya jelei
És itt kezdődött az Ő kis története: senki nem szerette volna magához venni, problémás viselkedése miatt, ami sajnos annyira elfajult, hogy egy esetleges altatás is szóba jött.
Kicsit, hogy Ti is pontosabban lássátok a bajt:
- Fortis egész nap ugatott
- senki emberrel, vagy kutyával nem vette fel kontaktust,
- képtelen volt uralkodni saját magán,
- már már őrület jeleit mutatva, teljesen a saját világába fordulva.
Az internetre, mint egy utolsó esélyt adva neki, feltették az Ő kis történetét… illetve, hogy sajnos ha nincs megoldás neki akkor milyen lehetőség áll fenn. Egy állatvédő Hölgy, aki jó barátom is lett az évek alatt, meglátta benne azt a meg nem értett, elveszett kis kutyát, és elhozta. Erika szívvel-lélekkel gondozta, próbálta nevelni, segíteni az akkor még Evoque névre hallgató kiskutyát.
Hát a víz mánia az hamar kiderült itt is, mert nem ivott, csak pancsolt, kiborította. Télen a legnagyobb hidegben folyton a vízből szedték ki a kiskutyát, aki sikított, rúgott, vergődött ezért, mert nem akart kijönni a vízből és bemenni.
Folyton ugatott, mindent és mindenkit, pórázra nem lehetett tenni sem megfogni mert folyton elfutott. Egy igazi kis ördögfióka volt.
Amikor Én elmentem hogy befogadnék egy kiskutyát akkor bevallom nem érte mentem, hanem egy tündéri barna kiskutyához, de amint bementem és megláttam ezt a kezelhetetlen energia bombát ami még elhallgatni sem tud, és olyan fülsikítóan ugat, hisztizik, megláttam benne valamit, valami mást mint a többi kutyában akikkel találkoztam addig.
Hihetetlen kapcsolat a kutya és ember között
Tudtam, hogy nekem szükségem van rá, és hogy neki is én vagyok, aki kell, bár ezzel Ő akkor még nem értett egyet.
Megbeszéltem Erikával, hogy tudom mit vállalok és felkészültem minden nehézségre. De nem, erre nem voltam felkészülve, nem is lehet.
Igazán vicces jelenet volt, amikor kivettem a kennelből és sikított, vergődött, hisztizett, csipkedett hogy ne érjek hozzá és tegyem le, én meg könnybe lábadt szemekkel fordultam Öcsémhez, hogy meg van álmaim kutyája. Öcsém döbbent arcán azóta is jókat kacarászok.
Innen indult a Mi kis kalandos történetünk. Azóta is néha rácsodálkozom mekkora utat is tettünk meg Mi ketten, Fortis meg Én.
Adott volt egy kezelhetetlen öntörvényű igazi terrier jellem, akinek bizony van akarat nem is kevés. Hamar beláttam, hogy ehhez én nem értek olyan szinten mint azt kellene, ezért elvitte több emberhez, felkerestem több oktatót, illetve úgynevezett bentlakásos iskolát is neki.
Szinte senki nem vállalta el, mondván ebből a kutyából sosem lesz egy megbízható, engedelmes társ. Mondták fogadjam el, hogy a következő 15 évben egy problémás kutyám lesz vagy altassam el. Rengeteg falba ütköztem, mindenhol elutasítást kaptam szinte.
Persze Fortissal való kapcsolatom sem volt jó, valahogy nem volt meg az összhang köztünk, szerettük egymást, de valahogy nem értettük meg egymást, amiből rengeteg, rengeteg gond és kalandos történet is lett.
Volt, hogy kint éjszakáztam a kutyaól mellett 2 napig, sün szezonban, hogy ne ugassa… persze sikertelenül.
A figyelemfelkeltés mestere
Minden nap szétszedett valamit, leginkább a szemetet. Mondhatni szétkapta, mint foxi a lábtörlőt. És amikor meg akartam fogni, hogy ne ugasson kint akkor kergettem a kertben és tomboltam hogy nem tudom megfogni.
Sajnos a szomszédok ott nem nagyon voltak segítőkészek, hisz mindent megtettek, hogy eltüntessék a kutyámat. Feljelentéssel fenyegettek, aláírást akartak gyűjteni ellenem, folyton valaki belém kötött.
Talán akkor volt az a pont amikor megtörtem egy kicsit. Csak néztem a kutyámat aki akkor is a kerítés mellett futkározott és ugatott egy kutyát sétáltató párra és én nem tudtam mit kezdeni, nem tudtam elhallgattatni, vagy behívni, megfogni.
Akkor bizony sírtam, ültem a teraszon és sírtam, hogy én megbuktam kutyanevelésből, ez nekem nem megy. De, tudtam hogy vissza nem viszem bármi is történjen, Én befogadtam, az Én döntésem volt, az Én dolgom volt megoldani.
Mindig van kiút az alagút végén?
Hát nem volt más választásom, mint szembe menni a világgal, és bebizonyítani, hogy nincs igazuk, és igenis minden kutya kezelhető.
Úgy döntöttem, ha rám nem hallgat akkor majd saját maga fog rájönni. Rengeteg szórakozás lett és elkezdett kialakulni köztünk valami kapcsolat, mondhatni a kölcsönös bosszantás, ami igazán jó dolog lett.
Példákkal élve: mindent rágott, tudta hogy nem szabad, hogy ezért fegyelmezés jár, mégis szétrágott mindent. Erre az én válaszom az volt, hogy mindent amit nem szabad megrágni lefújtam chilis-borsos vízzel és raktam ki neki még egy tál vizet hozzá.
Hamar rájött hogy ez nem buli, és ha azt mondom nem szabad akkor az csípni fog, de amikor adtam neki és a tied szót használtam az nem csípett és boldog voltam ha játszott vele. Azóta semmit sem rág szét csak a saját játékait. Egy probléma megoldódott a sok közül.
Elkezdtem utána olvasni minden kutyás dolognak amit csak találtam, és közben beiratkoztam kutyakozmetikus tanfolyamra is. Rengeteg tudást szereztem és tapasztalatot is, és bele szerettem a problémás kutyákba.
Miután mi kezdtünk haladni, szépen lassan Fortissal, egyre inkább rájöttem hogy, nekem milyen irányba kell haladnom, ezért beiratkoztam rehabilitációs kiképző és alap kiképző tanfolyamra is.
A problémás kutya kezelése
Kialakítottam a saját nevelési stílusomat, én úgy nevezem hogy adok-veszek, és a biztonsági pontos rendszer.
Adok-veszek: röviden, annyi hogy ha tiltom valamiről adok cserébe valami hasonló amit szabad
Biztonsági pontos rendszer: röviden, van egy szoba kennel amibe láthatatlanná válhat, bármit is csinált amint bement levegőnek néztem, néha gyorsnak kellett lennem hogy elkapjam mielőtt bemegy, de működött, és megnyugodott a saját helyén.
Fortisnál tökéletesen működött olyannyira, hogy teljes lett köztünk az összhang, egyre kevesebb volt a problémás helyzet, és egyre nagyobb volt a rálátásom az igazi énjére.
Azt a hihetetlen energiát, amit nem tudott kezelni elkezdtük átépíteni, lemozgatni, és egyre több olyan helyzetbe vittem bele ami zajos, sok minden egyszerre történik.
Kiderült hogy akkor tudtunk a legjobban összedolgozni amikor káosz volt körülöttünk. Volt amikor a nyugati pályaudvar legforgalmasabb időszakába bevittem sétálni. És teljesen átalakult: a rengeteg embert élvezte, amikor oda jöttek hozzá, boldog volt, másképp viselkedett a különböző emberekkel.
Körülbelül 2 éves volt amikor elkezdtem figyelni a viselkedését az emberekhez való viszonyulását. Akkor nyáron kaptunk egy lehetőséget, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek tartsunk bemutatót. Amikor bevittem és a sok gyerek körül zsongta, megváltozott. Figyelt mindenkire, leült és várta hogy simogassák. Minden parancsot, amit addig tanultam vele, a gyerekeknek tökéletesen csinálta. Így lett Fortis a segítő kutyám.
Nagyon nehéz és kalandos utunk volt idáig. De a sok nehézség ellenére gyönyörű és tanulságos, hisz egy kutya aki kezelhetetlen segítő kutya lett. És egy bolti eladó aki szereti a kutyákat, kutyakozmetikus, és egyre ismertebb kutyanevelési tanácsadó. Igen, ez vagyok én.
Továbbra is tanulunk, hiszen mindig van mit! Folyamatosan járunk ahova csak hívnak segíteni és állatvédelmet oktatni. Fortis csodálatosan viselkedik, azokkal a gyerekekkel akik nem tudják hogy kell hozzá érni, közelíteni egy kutyához.
Az ember és kutya közös célokért
Azóta kezelhető kiegyensúlyozott kutya lett belőle, egy társ akivel sohasem unalmas az élet, és aki megmutatta sok sok embernek, hogy nincs lehetetlen.
Jelenleg mindketten kutyaiskolába járunk. Én a kiképző segédjeként bővítem tudásom. Fortis pedig egy 8 éves enyhe figyelem zavaros kisfiúnak segít az alap engedelmességi oktatáson. Nagyon jó eredményeink vannak. Sokat segít a kisfiúnak is fejlődni, együtt tanulnak most már minden vasárnap.
Remélem ez kis történet másokat is arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel ha nem megy elsőre, vagy ha mások szerint nem sikerülhet.
Mindenkinek van mit tanulni, és mindenkinek jár egy második esély: a gazdinak és a kutyának is.
Fortis – Segítő kutya
Csányi Bettina – Kutyanevelési tanácsadó